Jakob Nielsen "használhatósági szakértő" radikális ötlettel állt elő nem rég: javaslata szerint a felhasználói felületeken fel kellene hagyni a begépelt jelszavak maszkolásával, azaz a kiscsillagok/bonyók megjelenítésével a jelszavak valódi karaktereinek megjelenítése helyett.
A probléma Nielsen szerint ugyanis az, hogy jelenleg amellett, hogy a felhasználók jelentős időt töltenek (és ezáltal költséget generálnak) az elgépelt jelszavak újrabevitelével, magukat a jelszavakat is rosszul választják meg illetve kezelik, jóval nagyobb biztonsági kockázatot generálva annál, mint a jelszavak ellesése jelent egyébként. Érvei a következők:
- Ha le akarom lesni valakinek a jelszavát, akkor elég a billentyűzetet figyelnem
- Az elrontott bevitel elbizonytalanítja a felhasználót, aki lehet hogy ettől kevésbé szívesen jelentkezik be mondjuk egy webszolgáltatásba, ezáltal ügyfelet veszthetünk
- A bizonytalanságérzet miatt a felhasználók gyenge jelszavakat választanak, vagy a számítógépükön tárolt titkosítatlan állományokból másolják be azokat
- A mobileszközökön történő bevitel különösen nehéz, főleg ha még azt sem látom, hogy mit írok
Jason Mongomery a SANS munkatársa Nielsen érveit megvizsgálva a következőkre jutott:
- Különösen munkahelyi környezetben gyakori, hogy a kollegák egy monitort (kivetítőt...) néznek, így akaratlanul is megláthatják egymás jelszavait
- A webböngészők automatikus kitöltési funkciója kapásból kipakolja a titkokat
- Vannak megoldások, amelyek már a memóriába is titkosítva pakolják el az adatokat, ezeknél a jelszó megjelenítése nem megoldható (vagy egyenértékű azzal, mintha nem használnánk titkosítást)
- Ha engedjük, hogy egy felhasználó gyenge jelszavakat használjon, az már kockázatot jelent
- És a legfontosabb: mindig megfelelően kell mérlegelni a használhatóságot és a biztonságot!
A fentiekre részben megoldást jelenthet Nielsen azon elképzelése, hogy pl. egy jelölőnégyzet segítségével lehetne szabályozni a jelszavak megjelenítését. Ennek hátülütője Montgomery szerint az, hogy a megfelelő implementáció tanulást kívánna meg a fejlesztőktől, és tekintve pl. a puffer túlcsordulásos vagy SQL injection sebezhetőségek mai napig magas számát, kevés az esély arra, hogy ezeket a módszereket minden programozó elsajátítsa.
Végigolvasva a két fél gondolatait nekem a spanyolviasz feltalálása ugrott be: Bizonyos mobiltelefonokon a jelszavak begépelését úgy oldják meg, hogy mindig csak az utolsó karakter látszik, így mindig lehet tudni, hogy az utolsó bevitt karakter megfelelő-e. Így ugyan a jelszó tulajdonképpen leleshető marad (akár csak a billentyűzetről), ugyanakkor csak a különböző keretrendszerek, böngészők jelszóbevitelre szolgáló objektumait kellene egy picit átírni, és nincs szükség globális szemléletváltrásra.
Igazságot tenni persze nem fogok, de természetesen kíváncsi vagyok, nektek mi a véleményetek?
szörpilla 2009.06.28. 22:29:46
keriati · http://blog.fsck.hu 2009.06.29. 08:02:32
(És csak a blog hozzászólás miatt regisztrálhattam most egy indapasst, ez miért kell >.
ZoliKa1988 · http://zolika.info/ 2009.06.29. 10:09:17
Jó fennáll a probléma hogy a felhasználó hülye és nem ért hozzá, de aki nagyon akarja ma is megoldja ezt a kérdést
deejayy · http://deejayy.hu/ 2009.06.29. 10:37:55
synapse · http://www.synsecblog.com 2009.06.29. 10:56:34
- en be se regisztralok arra az oldalra, es az se akinek egy csopp agya van
- bongeszo elcache-eli a nem password tipusu form elemeket
- eleg 1! db kep a monitorrol es ott lesz a jelszo
- ...
Az utolso foleg akkor gaz, ha kameraval figyeltetjuk az alkalmazottainkat. Vannak erre sokkal sokkal jobb kesz megoldasok, az indapasst meg ki nem sz*rja le.
synapse
buzoganylaszlo · http://www.weblap.ro 2009.10.23. 11:26:24