Az elmúlt napokban a magyar online médiát is bejárta a hír, hogy "feltörték" a chipkártyák PIN kódos védelmét. Természetesen néhány újságíró még mindig nem érti rendesen az idegen nyelveket, ezért megpróbálom nagy vonalakban összefoglalni, hogy miről van szó:

Amikor chip-es bankkártyával fizetünk egy három részre bontható protokoll játszódik le a kártya és az olvasó terminál között:

• Kártya autentikáció: A terminál ellenőrzi, hogy a kártya nincs-e megmachinálva
• Tulajdonos verifikáció: Normális esetben itt győzödik meg a terminál arról, hogy az általa bekért PIN kód megegyezik a kártyán tárolttal 
• Tranzakció autorizáció: A kártya a terminál által szolgáltatott adatok alapján lérehoz egy kriptográfiai kódot, melynek segítségével a terminál meggyőződhet arról, hogy a kibocsátó bank valóban engedélyezte-e a tranzakciót.

A Cambridge Egyetem kutatói által demonstrált probléma közbeékelődéses támadást tesz lehetővé, azaz a terminál és a kártya az elvárásnak megfelelően működik, de a protokoll lehetőséget ad a tulajdonos verifikáció megkerülésére. 

A támadó építhet egy olyan eszközt, amely egyik oldalán egy kártya, a másik oldalon egy terminál interfészt valósít meg, alapesetben pedig csak egyszerűen biztosítja a kommunikációt két legitim eszköz között, így az első és a harmadik - kriptográfiailag biztosított - fázis probléma nélkül lejátszódhat. A protokoll második fázisa nem csak PIN alapú verifikációt támogat, hanem aláírást használót és verifikáció nélküli módokat is. Ezekre pl. olyan esetekben lehet szükség, amikor a terminál nem ad lehetőséget PIN kód beírásra, vagy a tulajdonos nem képes a PIN kódos azonosításra (pl. látáskárosultak). A használt verifikációs eljárásban tehát a két hardvernek minden esetben meg kell egyezni.

A támadó által használ eszköz el tudja hitetni a terminállal, hogy PIN-kódos, a kártyával pedig hogy aláírásos verifikáció következik, utóbbi esetben a kártyának nincs beleszólása az eseményekbe, csak egy aláírás kerül rá egy papírfecnire. Sikeres PIN kódos azonosítás esetén a protokoll azt írja elő, hogy a kártya a 0x9000 kódot küldje vissza a terminálnak - itt nincs semmilyen hitelesítés, azaz a támadó eszköze adott pillanatban megszakíthatja a kommunikációt a valódi kártya és terminál között, megvárja míg beérkezik a PIN a terminálról, majd visszaküldi a 0x9000-t, és visszaállítja a kapcsolatot az eredeti kártyával, amely ezek után autorizálhatja a tranzakciót.

Fontos megjegyezni, hogy a probléma az ATM-es pénzfelvételt nem érinti, csak a bankkártyás vásárlásokat, előbbi esetben ugyanis a terminál közvetlenül a bankhoz fordul PIN egyeztetés miatt.

A támadásról éles demót készített a BBC, itt lehet megnézni. A felvételen látható, hogy a támadshoz szükséges eszköz már most elfér egy kisebb táskában, de mivel még csak prototípusról van szó, a jövőben várhatóan az egész ketyere egy távirányító méretű dobozkába lesz sűríthető.

A sebezhetőség több neves bank szerint is jelentős, és az egész iparágat érinti. Érdekes kérdés, hogy meg lehet-e oldani úgy a protokoll továbbfejlesztését, hogy ne kelljen az összes terminált és kártyát lecserélni. Még érdekesebb, hogy meg akarják-e majd oldani...

A teljes publikáció itt olvasható el.