Reméltem, hogy nem jut el a magyar médiába a hír, mielőtt megjelennek a részletek...

A ESIEA francia kutatói felfedeztek és sikeresen kihasználtak néhány súlyos sérülékenységet a TOR hálózatban. A sérülékenységeket kihasználva készítettek egy listát a hálózatról benne 6000 géppel, melyek közül volta IPk amelyek publikusan elérhetőek voltak a rendszer forrásjódjával. A kutatók azt is bemutatták, hogyan lehetséges átvenni az irányítást a hálózat felett és elolvasni minden üzenetet, ami azon keresztül folyik.

Léteznek a rendszerben rejtett node-ok is, a Tor hidak (Tor Bridges), amelyeket bizonyos esetekben a rendszer biztosít. A kutatók arra is kidolgoztak egy módszert, hogy miként lehet ezeket a node-okat azonosítani. Összesen 181 ilyen rejtett node-ot találtak, feltérképezve ezzel a Tor teljes topológiáját.

A Tor Project blogposztban reagált a hírre. Ebben kiemelik, hogy részletek hiányában ők sem tudják pontosan megítélni a kutatás jelentőségét, de az már most látszik, hogy a francia kollegák téves feltevésekből kiindulva téves következtetésekre jutottak:

Először is a Tor hálózatban lévő relék száma nyilvános, általában 2500 körül mozog, ehhez nem kell semmilyen kutatás. Nem tudni, hogy az említett 6000 csomópont hogyan jött ki. A bridge-ek számát viszont sikerült jócskán alábecsülni: kb. 600 ilyen kiszolgáló van nyilvántartva jelenleg, így ha a felfedezett 181 állomás mindegyike valóban bridge, még akkor is messze van a teljes hálózat feltérképezése.

Az üzenetek elolvasását a kutatók egy demó hálózatban tesztelték. A kiinduló feltevés az volt, hogy a csomópontok egyharmada sebezhető, ezért ezek felett átvehető az irányítás (ezt minden bizonnyal nem ellenőrizték élesben). Amennyiben egy TOR útvonal összes gépét a támadó birtokolja, az átfolyó forgalom lehallgatható. Ehhez azonban meg kell oldani, hogy a forgalom a nem kompromittált hosztokról a kompromittáltak felé haladjon. Erre ugyan léteznek módszerek, mivel azonban a terheléselosztás a hálózatban kapacitás alapján történik, a támadó esélye a sikerre nem attól függ, hogy hány csomópontot, hanem hogy mekkora sávszélességet birtokol - a Tor Project közleménye szerint utóbbira szert tenni jóval nehezebb (logikus: kizárólag ritka, nagy kapacsitású relékből kell minél több diszjunkt utat kiépíteni).

A projekt a fentiektől függetlenül kíváncsian várja a részleteket, melyeket a Hackers to Hackers konferencián fognak prezentálni.

Jótanács: a thehackernews.com-ot ne tekintsétek megbízható hírforrásnak, általában fogalmatlan kiddie-k publikálnak rajta!

Frissítés: Itt megtekinthetők a lefotózott diák. Eddig nem fedeztem fel bennük újdonságot.