Gyanítom, hogy azért túl van ez reagálva egy kicsit. A falkvinge.net szinte kizárólag internetes szabadsággal foglalkozik, ezért a legtöbb jogvédőhöz hasonlóan az elképzelhető legrosszabb forgatókönyvre igyekszik felhívni a figyelmet. Arról sincs információ, hogy a gyakorlatban alkalmazták-e már a kérdéses cikkelyeket. A törvényt a gyakorlatban is alkalmazzák. A gondolattal eljátszani mindenesetre érdekes, a cikk szerzője összegyűjtött pár egyáltalán nem elrugaszkodott forgatókönyvet arra, mekkora bajba kerülhet valaki, ha szó szerint alkalmazzák ellene a törvényt. 

1) Tegyük fel, hogy E.T. telefonhívásaira vadászol és tele van a géped a kozmikus háttérsugárzás digitális lenyomatával. Véletlen bitfolyam, akárcsak látszólag a titkosított adatok. Emberi léptékkel nem megállapítható a különbség.

2) A másik probléma a szteganográfia. Az adatot titkosítás után el lehet rejteni mondjuk képekben vagy hangfájlokban, ha a rendőrség rámutat a nyaralási képekre vagy az MP3 gyűjteményre, hogy ott vannak az államtitkok, akkor annak is börtön lehet a vége.

A TrueCrypt-ben ugyebár hasonló szituációkra találták ki a rejtett partíciókat: ezek segítségével külső nyomás alatt meg lehet adni egy alternatív jelszót, ami ártalmatlan adatokat fed fel, a valódi titkok pedig rejtve maradnak, de ez esetben ez sem feltétlenül segít. Hiszen ha a rendőrség úgy gondolja, hogy van egy rejtett partíció is, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad.